Közlemény a Monetáris Tanács 2017. augusztus 22-i üléséről

Közlemény a Monetáris Tanács 2017. augusztus 22-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2017. augusztus 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. augusztus 23-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

 
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. szeptember 6-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható.

2017 júliusában az infláció 2,1 százalékra, míg a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Az adószűrt maginfláció növekedését főként a feldolgozott élelmiszerek árváltozása magyarázta. Az alapfolyamatot jellemző mutatók a várakozásoknak megfelelően stabilan alakultak. A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták. Ennek költségnövelő hatását ellensúlyozza az év eleji munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Várakozásunkkal összhangban a bérek oldaláról egyelőre inflációs hatás nem azonosítható. A 2016 végén emelkedésnek indult globális infláció az elmúlt hónapokban mérséklődött. A külső inflációs környezet, különösen az eurozónában, hosszabb ideig alacsony maradhat.

A következő hónapokban a fogyasztóiár-index átmenetileg emelkedik, majd év végére a jelenlegi szint közelébe mérséklődik. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. Előrejelzésünk szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható.

A 2017 második negyedéves GDP adat alapján folytatódott a magyar gazdaság kibocsátásának növekedése. Az ipari termelés júniusban is emelkedett, és 2017 egészében élénk ipari teljesítmény várható. Az építőipari termelés dinamikus növekedése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom emelkedett. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, 2017 második negyedévében tovább bővült a foglalkoztatottság, miközben a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szinten alakul. A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a beruházások jelentős emelkedése mellett a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése is. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A 2017. március végén lezárult Növekedési Hitelprogram kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a 2016 elején megkezdett, majd 2017-ben kibővített Piaci Hitelprogram (PHP) biztosítja. A PHP második szakaszának júliusi tenderén a kereskedelmi bankok harmadával emelték hitelezési vállalásukat, ami biztosítja, hogy a kkv-hitelezés bővülése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5–10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat változó volt. A kockázatvállalási hajlandóságot a makrogazdasági adatok és a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták. Az EKB esetében a kamatkondíciók piacon várt szigorítása későbbre tolódott. A közép-kelet-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés javult, ami a helyi devizák felértékelődését okozta. Az infláció a régió országaiban mindenhol emelkedik, ugyanakkor figyelembe véve a megváltozott monetáris kondíciókat és a különböző szintű inflációs célokat a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek.

A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt. A bankközi hozamgörbe laposabbá vált. A rövid, éven belüli állampapírpiaci hozamok nem változtak jelentősen, míg az állampapírpiaci hozamgörbe hosszú szakaszán kisebb emelkedés volt megfigyelhető. A 3 és 5 éves hozamok historikus mélypontjuk közelében vannak. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartása és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a Monetáris Tanács 2017. júniusi ülésén 300 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. harmadik negyedév végén fennálló állományát. A bankrendszeri likviditási folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat az MNB a 2016. októberben bevezetett és 2017. márciusban hosszabb futamidőkkel kiegészített finomhangoló eszközökkel kezeli. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki a monetáris kondíciók alakulásában elvárt hatást. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017. szeptemberében dönt a 2017. negyedik negyedév végi szintről.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár korábbi átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása van összhangban. A Monetáris Tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. A Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat kész nemhagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2017. augusztus 22.