Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.
Korábbi kiemelt közlemények
Tisztelt Látogatónk!

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk átmenetileg szűkített tartalommal érhető el. Kiemelt közleményeinket és elérhetőségeinket jelenleg is zavartalanul olvashatja. Honlapunk hamarosan ismét teljes körű tartalommal működik.

Közlemény a Monetáris Tanács 2023. január 24-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2023. január 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2023. január 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz Kamatláb mértéke Korábbi mérték (százalék) Változás (bázispont) Új mérték (százalék)
Jegybanki alapkamat   13,00 nem változott 13,00
O/N jegybanki betét Jegybanki alapkamat – 0,50 százalékpont 12,50 nem változott 12,50
O/N fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 12,00 százalékpont 25,00 nem változott 25,00

 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2023. február 8-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás​​​​​​​

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elmúlt időszakban a világgazdasági növekedés lassult, és számos országban már a GDP csökkenése volt megfigyelhető. Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi bizonytalanságot jelent. A nyersanyag- és az energiaárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az előző évekhez képest továbbra is magas szinteken alakulnak.

Egyre több országban indult meg az infláció lassú mérséklődése. A kereslet gyengülése, az energia- és nyersanyagárak, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése és a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása 2023-tól a globális infláció folytatódó mérséklődését vetíti előre.

A befektetői hangulat az előző kamatdöntés óta enyhén javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a beérkező makrogazdasági adatok és a kilátások, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások, illetve a döntéshozói nyilatkozatok szerint is további kamatemelések várhatók. Emellett az EKB korábbi bejelentése alapján 2023 márciusától megkezdi az eszközvásárlási program keretében felépített portfólió csökkentését. Régiónkban a román jegybank 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, míg a cseh és lengyel jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatokat.

A magas frekvenciájú adatok 2022. év végére a GDP bővülésének további lassulását jelzik. Novemberben az üzemanyag-értékesítések nélkül számított kiskereskedelmi forgalom csökkent. Az ipari termelés növekedése lassult. A termelési kilátások javultak az elmúlt hónapban, azonban a bizalmi indikátorok továbbra is alacsony szinten állnak. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

Az idei növekedést mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják. A reáljövedelmek mérséklődése, a vállalati költségek emelkedése, az állami beruházások halasztása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűti a belföldi keresletet. A visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedik, amiben meghatározó az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A decemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5–5,0 százalékkal növekedett, míg az idei évben 0,5–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, 2025-ben pedig 3,0–4,0 százalékkal bővül.

2022 decemberében az éves összevetésben számított infláció 24,5, míg a maginfláció 24,8 százalék volt. Az infláció növekedése teljes egészében az üzemanyagok áremelkedésének következménye volt. A beérkezett adat a várt alatt alakult, amit a feldolgozatlan élelmiszerek enyhén csökkenő inflációja mellett részben az időjáráshoz köthető visszafogott energiafogyasztás magyarázott. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

Az infláció fordulatát okozó hatások a következő hónapokban még erőteljesebbé válnak. A világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjükre csökkentek. Emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, valamint a tavaszi hónapoktól a bázishatások kifutása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint teljesült a 6,1 százalékos 2022. évi hiánycél, az államadósság-ráta pedig 73,5 százalékra csökkent. Az elmúlt hónapokban a jelentős exportbővüléssel, a gázárak mérséklődésével és a lakossági fogyasztás alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg egyenlegének trendfordulója. Az áruegyenleg novemberi, korábbinál magasabb hiánya döntően egyedi tényezőkhöz köthető. 2023-tól a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete, az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás, valamint a gázárak mérséklődése gyors javulást eredményezhet. A normalizálódó világgazdasági környezettel és cserearányokkal, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, így a folyó fizetési mérleg hiánya tovább csökken.

A Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. Az O/N betéti kamat 12,5 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25 százalékos szintje nem változott.

Az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – az év végi időszakban is erőteljesen támogatta a monetáris transzmisszió hatékonyságának fenntartását. A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban rendszeresen fogja alkalmazni. Ennek keretében a hosszú futamidejű betéti eszközét január 25-én hirdeti meg, míg február 1-től a diszkontkötvény-aukciókat heti rendszerességgel fogja megtartani. A monetáris transzmisszió erősítése mellett a jegybank a pénzpiaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, továbbá a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.

A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeinek jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig tartja fenn. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2023. január 24.