Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.
Korábbi kiemelt közlemények
Tisztelt Látogatónk!

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk átmenetileg szűkített tartalommal érhető el. Kiemelt közleményeinket és elérhetőségeinket jelenleg is zavartalanul olvashatja. Honlapunk hamarosan ismét teljes körű tartalommal működik.

Közlemény a Monetáris Tanács 2022. október 25-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2022. október 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. október 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz Kamatláb mértéke Korábbi mérték (százalék) Változás (bázispont) Új mérték (százalék)
Jegybanki alapkamat   13,00 nem változott 13,00
O/N jegybanki betét Jegybanki alapkamat – 0,50 százalékpont 12,50 nem változott 12,50
O/N fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 12,00 százalékpont 25,00 nem változott 25,00

 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. november 9-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet hatására tovább növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A rendkívüli európai aszályhelyzet hatásai rövid távon várhatóan még emelik az inflációs rátákat, azonban a nyersanyagpiacokon már egyértelműen megjelentek a közelgő fordulatra utaló jelek. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre.

A nemzetközi befektetői hangulat változatlanul kedvezőtlen. A meghatározó jegybankok kamatemeléseivel kapcsolatos várakozások, a recessziós félelmek, az európai energiaválság, valamint az orosz-ukrán háborúhoz fűződő aggodalmak általánosan a kockázatkerülés erősödését okozták. A legtöbb nyersanyag világpiaci ára csökkent az elmúlt hónapokban, de továbbra is magas szinten tartózkodik. Az olaj világpiaci ára kismértékben emelkedett. Az európai tőzsdei gázárak a nyári csúcsértékeket követően jelentősen mérséklődtek.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások, illetve a döntéshozói nyilatkozatok is további kamatemeléseket helyeznek kilátásba. Régiónkban a cseh és a lengyel jegybank nem folytatta az irányadó ráták emelését. Eközben a román jegybank az előzetes várakozásokat meghaladó mértékben, 75 bázisponttal emelte az alapkamatot.

A magyar gazdaság növekedése a magas frekvenciájú adatok alapján június eleje óta egyértelműen lassul. Augusztusban az ipari termelés bővült, ugyanakkor az építőipari termelés nem változott éves bázison. A kiskereskedelmi forgalom éves növekedési dinamikája tavasz óta lassul. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony. A konjunktúra mérséklődése és a magas energiaárak hatása egyre jobban megmutatkozik a hangulati indikátorok általános romlásában.

Az idei év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá leginkább a növekedéshez. 2023-ban az erősödő óvatosság és a korábbinál magasabb energiaárak a lakossági fogyasztás mérséklődését okozzák. Az emelkedő költségek és a bizonytalanabbá váló keresleti kilátások következtében a vállalatok elhalasztják beruházásaikat, miközben az állami fejlesztések átütemezése is visszafogja a beruházási aktivitást. A nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A hazai GDP 2022-ben 3,0–4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal bővülhet.

2022 szeptemberében az éves összevetésben számított infláció 20,1, míg a maginfláció 20,7 százalék volt. Az infláció 4,5 százalékpontos emelkedésének közel 85 százalékát a szabályozott árú termékek és szolgáltatások, illetve az élelmiszerek árainak emelkedése magyarázta. A keresleti környezet változásait jobban tükröző keresletérzékeny infláció üteme havi összevetésben lassult. Az inflációs várakozások továbbra is magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kereslet csökkenésével a kiskereskedelmi szektor áremelési várakozásai mérséklődtek.

A hazai inflációt az őszi hónapokban döntően a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek határozzák meg. A rendkívüli aszályhelyzet és a magas energiaárak begyűrűzésének eredményeként az infláció a következő hónapokban csökkenő ütemben, de tovább emelkedik. A külső inflációs nyomás enyhülése, a globális gazdaság növekedésének lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől várhatóan egyre markánsabban jelenik meg a hazai inflációban, az árdinamika fokozatos fordulatát okozva. A szigorú monetáris kondíciók segítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. Az inflációs kilátásokat szimmetrikus kockázatok övezik. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5–14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését. Így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya a magas energiaárak importnövelő hatása miatt 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. Ugyanakkor a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete, a csökkenő energiaárak, illetve az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás gyors javulást eredményezhet. 2024-re a világgazdasági környezet normalizálódásával és az elmúlt években kiépült jelentős új exportkapacitások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció számottevő javulása várható.

A Monetáris Tanács korábbi kommunikációjával összhangban a mai ülésén az alapkamatot 13,00 százalékon tartotta. Ezenkívül az O/N betéti kamat 12,50 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25,00 százalékos szintje nem változott.

A Magyar Nemzeti Bank alapkamat-emelési ciklusának eredményeként kialakult 13 százalékos alapkamatszint megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. A kialakuló pozitív reálkamat mellett lassuló belső kereslet 2023-ban az infláció mérséklődésének irányába hat. A monetáris transzmisszió hatékonyságának további növelése érdekében az MNB október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszközzel jelentősen szűkítette a bankközi forintlikviditást, amelynek több mint fele jelenleg már tartósan sterilizált eszközökben van lekötve.

A jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben az elsődleges, árstabilitási cél eléréséhez kiemelten fontos a piaci stabilitás biztosítása. A jegybank október közepén hozott célzott és átmeneti intézkedései támogatják a piaci kockázatok kezelését, valamint a devizapiaci kereslet-kínálati egyensúly megteremtését. A kamatfolyosó felső szélének 950 bázispontos emelésével az egynapos betéti gyorstender és devizacsere ügyletek szigorúbb kamatkondíciói emelik a rövid oldali kamatokat és megfelelően fejtik ki hatásukat a kamatérzékeny tőkeáramlásokra. A nem kamatérzékeny piaci folyamatok hatásait pedig a jegybank azon vállalása ellensúlyozza, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Az MNB folyamatosan szem előtt tartja a devizatartalék megfelelőségével kapcsolatos szempontokat is. Az elmúlt hónapok során az energiafogyasztás csökkenésével megindult a hazai gazdasági szereplők energiapiaci alkalmazkodása, ami az energiaárak csökkenése mellett lehetővé teszi, hogy a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető maradjon.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével. Az elmúlt hónap során alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB folyamatosan értékeli a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja. A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
​​​​​​​Budapest, 2022. október 25.