Közlemény a Monetáris Tanács 2022. november 22-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2022. november 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. november 23-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. december 7-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet hatására tovább növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A rendkívüli európai aszályhelyzet hatásai rövid távon várhatóan még emelik az inflációs rátákat, azonban a nyersanyagpiacokon már egyértelműen megjelentek a közelgő fordulatra utaló jelek. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre.

A kockázatvállalási hajlandóság jelentős volatilitást mutatott az elmúlt hónap során. Az időszak elején a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai döntései, illetve a beérkező európai és amerikai makrogazdasági adatok hatására eleinte erősödött a kockázatkerülés, majd javult a kockázatvállalási hajlandóság, ugyanakkor a háborúval kapcsolatos fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak a régióban. A legtöbb nyersanyag világpiaci ára csökkent az elmúlt hónapokban, de továbbra is magas szinten tartózkodik. Az olajárak kismértékben csökkentek, míg az európai tőzsdei gázárak nem változtak számottevően az előző kamatdöntés óta.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelő mértékű kamatemelést hajtott végre. Régiónkban a cseh és a lengyel jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon. A román jegybank folytatta alapkamat-emelési ciklusát.

2022 harmadik negyedévében lassult a magyar gazdaság növekedése. A GDP 4 százalékkal nőtt éves összevetésben, amihez főként az ipar és a piaci szolgáltató ágazatok járultak hozzá, miközben a mezőgazdasági kibocsátás jelentős visszaesése fékezte a növekedést. Szeptemberben az ipari és az építőipari termelés is bővült éves bázison. A kiskereskedelmi forgalom március óta csökkenő ütemben bővül, miközben az üzemanyag-kereskedelem nélkül számított értékesítések július óta mérséklődnek. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony. A konjunktúra mérséklődése és a magas energiaárak hatása egyre jobban megmutatkozik a hangulati indikátorok általános romlásában.

Az idei év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá leginkább a növekedéshez. 2023-ban az erősödő óvatosság és a korábbiaknál magasabb energia- és élelmiszerárak a lakossági fogyasztás mérséklődését okozzák. Az emelkedő költségek és a bizonytalanabbá váló keresleti kilátások következtében a vállalatok elhalaszthatják beruházásaikat, miközben az állami fejlesztések átütemezése is visszafogja a beruházási aktivitást. A nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A hazai GDP 2022-ben 3,0–4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal bővülhet.

2022 októberében az éves összevetésben számított infláció 21,1, míg a maginfláció 22,3 százalék volt. Az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta. A feldolgozott élelmiszerek nélküli maginfláció üteme szeptemberhez képest magasabban alakult, ugyanakkor továbbra is elmarad a nyári hónapok kiugróan magas értékeitől. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

A hazai inflációt az elmúlt hónapokban döntően a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek határozták meg. A rendkívüli aszályhelyzet és a magas energiaárak begyűrűzésének eredményeként az infláció a következő hónapokban csökkenő ütemben, de tovább emelkedik. A külső inflációs nyomás, illetve a szállítási költségek és a nyersanyagárak felől érkező költségsokkok enyhülése, a globális gazdaság növekedésének lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől várhatóan egyre markánsabban jelenik meg a hazai árak alakulásában, az infláció fokozatos fordulatát okozva. A szigorú monetáris kondíciók segítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. Az inflációs kilátásokat szimmetrikus kockázatok övezik. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5–14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését. Így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken. Az őszi hónapokban a gázárak csökkenésével és a belső kereslet alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődése, ugyanakkor a magas energiaárak importnövelő hatása miatt a hiány 2022-ben összességében átmenetileg tovább emelkedik. Ezt követően a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete és az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás gyors javulást eredményezhet, amit az energiaárak csökkenése támogat. 2024-re a világgazdasági környezet normalizálódásával és az elmúlt években kiépült jelentős új exportkapacitások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció számottevő javulása várható.

A Monetáris Tanács korábbi kommunikációjával összhangban a mai ülésén az alapkamatot 13,00 százalékon tartotta. Ezenkívül az O/N betéti kamat 12,50 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25,00 százalékos szintje nem változott.

Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, miközben a monetáris szigorítás a bankközi likviditás szűkítésével tovább folytatódik. Az MNB november végén 2 hónapos futamidejű betéti tendert tart a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá december elejétől ismét megtartja év végén átnyúló futamidejű eurolikviditást nyújtó devizaswaptendereit és diszkontkötvény-aukcióit. Az MNB az aktív piaci jelenléttel erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

A jegybank október közepén hozott célzott intézkedései a gyorsan változó kockázati környezetben erősítették a pénzpiaci stabilitást. Az egynapos betéti gyorstender- és devizacsere-ügyletek a hozamgörbe rövidebb szegmensében szigorúbb kamatkondíciókat eredményeznek. Az MNB az év végéig közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt, miközben a jegybank előretekintve is folyamatosan szem előtt tartja a devizatartalék megfelelőségével kapcsolatos szempontokat. Az elmúlt hónapok során az energiafogyasztás csökkenésével megindult a hazai gazdasági szereplők energiapiaci alkalmazkodása, ami az energiaárak csökkenése mellett lehetővé teszi, hogy a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető maradjon.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével. Az év végére meghirdetett, bankközi forintlikviditást szűkítő eszközök tovább erősítik a monetáris transzmissziót. A gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása változatlanul kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza. A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2022. november 22.