Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.
Korábbi kiemelt közlemények
Tisztelt Látogatónk!

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk átmenetileg szűkített tartalommal érhető el. Kiemelt közleményeinket és elérhetőségeinket jelenleg is zavartalanul olvashatja. Honlapunk hamarosan ismét teljes körű tartalommal működik.

Közlemény a Monetáris Tanács 2021. november 16-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2021. november 16-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. november 17-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat

 

1,80

+30

2,10

O/N jegybanki betét

Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont

0,85

+30

1,15

O/N fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont

2,75

+30

3,05

Egyhetes fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont

2,75

+30

3,05

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. december 1-jén 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elmúlt hónapokban lassuló ütemben folytatódott a világgazdaság kilábalása, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozza. Az infláció számos ország esetében évtizedes csúcsra emelkedett, amelyet a nyersanyag- és energiaárak tartós növekedése mellett az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is súlyosbítanak.

Az előző kamatdöntés óta romlott a globális befektetői hangulat, és növekedett a pénzpiaci feszültségek valószínűsége. A koronavírus delta variánsának terjedése, az egyre általánosabb ellátási nehézségek, továbbá a tartóssá váló energiaválság is kedvezőtlenül hatottak a befektetői hangulatra. A nyersanyagpiacokon jelentős áremelkedési hullám következett be. Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés, az év eleje óta a földgáz és az áram ára is a többszörösére nőtt. A kőolaj világpiaci ára változatlanul 80 dollár fölött alakult. A dollár árfolyama az euróhoz, illetve a feltörekvő piaci devizák többségéhez képest összességében felértékelődött.

A globálisan meghatározó jegybankok szigorúbb irányultság felé mozdultak el. A Federal Reserve döntéshozói novemberi kamatdöntő ülésükön az eszközvásárlási program kivezetésének megindítása mellett döntöttek. Az Európai Központi Bank szeptemberben lassította a vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében történő vásárlásokat, és a jegybank kommunikációja alapján decemberben döntenek az eszközvásárlások további alkalmazásáról. Régiónkban a lengyel és a cseh jegybank gyorsított a kamatemelések ütemén, míg a román jegybank változatlan ütemben folytatta az irányadó ráta emelését novemberben.

A magyar gazdaság növekedése folytatódott, azonban dinamikája mérséklődött. Az előzetes adatközlés szerint 2021 harmadik negyedévében a GDP éves alapon 6,1 százalékkal bővült, és ezzel már 0,7 százalékkal haladja meg a válság előtti szintjét. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor eltérések mutatkoztak. Szeptemberben az ipari kibocsátás mérséklődött, miközben az építőipar termelése nőtt. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben tovább emelkedett, így a járvány előtti szintjének közelében alakult. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.

Előretekintve a nagy frekvenciájú adatok alapján a gazdaság növekedése a korábbinál lassabb ütemben, de a negyedik negyedévben is folytatódik. A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül. Rövid távon a romló külső kereslet és az ellátási zavarok miatt kieső ipari termelés hatását a tovább növekvő beruházás és fogyasztás tompítja. A belső keresletet a költségvetés növekedésösztönző lépései, a kedvező munkaerőpiaci környezet és a 2022-es minimálbér emelés miatt erősödő bérdinamika is támogatja. A beruházási ráta a jelenlegi magas szintjéről tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a járvány negyedik hullámának kifutásával újra élénkül, amit a korábbi években kiépült új exportkapacitások is támogatnak.

2021 októberében az éves összevetésben számított infláció 6,5, míg a maginfláció 4,7 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése állt. A globális nyersanyagár-emelkedés egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

Az infláció novemberben 7 százalék fölé emelkedik. A nyersanyagárak korábban vártnál is nagyobb és tartósabb növekedése az élénk belső keresleti környezetben gyorsan beépül a fogyasztói árakba, így az infláció emelkedése általánosan jelentkezik. A tartós kínálati hatások, a minimálbér emelésével jövőre élénkülő bérdinamika és az erős gazdasági növekedés mellett a fogyasztóiár-index az idei év végétől csak lassan mérséklődik. Így 2022 egészében a szeptemberi Inflációs jelentésben vártnál érdemben magasabb inflációra számítunk. Az inflációs pálya elmozdulásának mértékét a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése számszerűsíti.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció egyértelműen a szeptemberi alapelőrejelzéshez képest a felfelé mutató kockázati pályák mentén alakul. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak, a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek változatlanul tartósabb külső inflációs nyomás irányába mutatnak. A feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, míg az államadósság-ráta a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is csökkenő pályára áll. Rövid távon a romló cserearányok és a visszafogottabb exportdinamika miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege romlik, azonban az előrejelzési horizonton a kiépült új exportkapacitások és az újra növekvő nettó export hatására ismét javul. A gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken.

A magasabb inflációs pályára és a növekvő másodkörös hatások kockázatára reagálva a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók szigorításának gyorsabb ütemű folytatásáról döntött. A mai döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal 2,1 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 1,15 míg az O/N és egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 3,05 százalékban határozta meg. Az alapkamat a kamatemelési ciklus júniusi megkezdése óta 150 bázisponttal emelkedett.

A Monetáris Tanács az alapkamat-emelési ciklussal az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú belső fundamentális változásokra reagál. A Monetáris Tanács prioritásként kezeli az inflációs várakozások megfelelő horgonyzását és ezzel a másodkörös inflációs kockázatok folyamatos mérséklését. A tartósan megváltozott inflációs környezetben a várakozások megfelelő alakítását a Monetáris Tanács a megkezdett alapkamat-emelési ciklus folytatásával kívánja elérni. 

Ugyanakkor az elmúlt időszakban felerősödtek az olyan rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok, amelyek jelentősebb változására gyorsan és rugalmasan kell reagálnia a jegybanknak. Ennek megfelelő eszköze az egyhetes jegybanki betét. A pénz- és árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.

A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél érdekében az MNB az év végén ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét, ami mellett több új intézkedést is bevezet.  

A bankrendszeri likviditás szűkítése érdekében a jegybank megszünteti a forintlikviditást nyújtó swapeszköz alkalmazását. Emellett egy új, korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját. Szintén a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősíti, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a devizaegyensúly mutató (DEM) módosításáról döntött, ami nagyobb teret enged a bankok devizaswap-piaci aktivitásának. Az intézkedések technikai részleteit az MNB külön közleményben ismerteti.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabilitása továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából. A Tanács a szeptemberi döntésével 40 milliárd forintban határozta meg az MNB vásárlásainak heti célmennyiségét. Az MNB az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig használja. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

A külső inflációs hatások tartós megemelkedése és a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesznek szükségessé. A Tanács változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. A kamatemelések további mértékének meghatározásában a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése lesz meghatározó. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2021. november 16.