Közlemény a Monetáris Tanács 2021. március 23-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2021. március 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. március 24-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. április 7-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul elsősorban a koronavírus-járvány fejleményei alakítják. 2020 negyedik negyedévében a világgazdaság teljesítménye a vártnál kedvezőbben alakult. Ugyanakkor a járvány harmadik hulláma a korlátozások fenntartását és újabb szigorításokat vont maga után. A gazdaságok újranyitásának időzítése nagymértékben függ a lakosság átoltottsági szintjétől, azonban az oltási folyamat a világ legtöbb országában a vártnál lassabban halad. A világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Az elmúlt hónap során a kockázatvállalási hajlandóságot a koronavírussal kapcsolatos fejlemények, az amerikai költségvetési élénkítő intézkedések elfogadásával kapcsolatos hírek és a globális reflációs aggodalmak alakították. A fejlett piacokon általános hozamemelkedés volt megfigyelhető. Az év eleje óta jelentősen növekedtek a nyersanyagárak, az olaj világpiaci ára tovább emelkedett.

A Federal Reserve márciusi kamatdöntő ülésén fenntartotta a laza monetáris kondíciókat. Az Európai Központi Bank szintén változatlanul tartotta a kamatkondíciókat, valamint folytatta eszközvásárlási programjait. A döntéshozók jelezték, hogy a második negyedévben magasabbak lehetnek a vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott vásárlások. A régiós jegybankok közül a lengyel és a román jegybank sem változtatott az irányadó rátán márciusban. Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak.

A járvány második hullámával szemben válságállónak bizonyult a magyar gazdaság. 2020 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék 1,4 százalékkal bővült a harmadik negyedévhez viszonyítva, míg az év egészében 5,0 százalékkal csökkent éves alapon. 2020-ban Magyarország gazdasági teljesítménye az Európai Unió átlagánál kevésbé esett vissza, így folytatódott a reálgazdasági felzárkózás.

A magyar gazdaságot mind keresleti, mind kínálati oldalról gyors helyreállítási potenciál jellemzi. 2020 során a beruházási ráta magas szinten, 27,5 százalékon alakult, miközben a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben alacsony maradt. A hitelpiacok nemzetközi összehasonlításban is erős bővülése fennmaradt. A helyreállást keresleti oldalról a lakosság jövedelmének emelkedése, az állami- és a magánberuházások élénkülése és az EU-források gyorsuló lehívása is támogatja. A hazai oltási folyamat európai összevetésben kedvezően halad, alakulása nagymértékben meghatározza a gazdasági helyreállítás ütemét.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma a korlátozó intézkedések meghosszabbítása és a termelési láncokban jelentkező fennakadások miatt a GDP mérséklődését eredményezi 2021 első negyedévében. A belső kereslet az oltási folyamat előrehaladását követően élénkülhet. A gazdasági helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú a beruházások folytatódó bővülése. A finanszírozási környezet továbbra is támogató marad, amiben kiemelt szerepet játszik a jegybank NHP Hajrá konstrukciója és Növekedési Kötvényprogramja. A vállalati beruházások növekedését a jelenleg futó kapacitásbővítések mellett új, külföldi működőtőkéből megvalósuló fejlesztési projektek is támogatják. A lakossági beruházásokat a kormányzat otthonteremtési programjai élénkítik. A GDP 2021-ben várhatóan 4,0 és 6,0 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5,0 és 6,0 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható.

2021 februárjában az éves összevetésben számított infláció 3,1, a maginfláció 4,1, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,4 százalékponttal emelkedett, míg az adószűrt maginfláció 0,1 százalékponttal csökkent. Az infláció emelkedését az üzemanyagok árnövekedése okozta.

Az infláció a következő hónapokban is rendkívül változékonyan alakul. Az MNB a tartósabb tendenciák megítélésében nagy hangsúlyt helyez az alapfolyamat mutatók, azok között is kiemelten az adószűrt maginfláció értékelésére. A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek. A fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8–3,9 százalékos tartományban, míg az adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul.

Az infláció megugrását főként kínálati és költségoldali tényezők okozzák. Az inflációs várakozások horgonyzottsága mellett alappályánk szerint nem számolunk másodkörös hatásokkal. 2022 első negyedévétől az átmeneti hatások kifutása, a gazdaságban meglévő kihasználatlan kapacitások és a visszafogott külső inflációs környezet egyaránt a hazai árak mérséklődésének irányába hatnak, így az infláció várhatóan ismét a jegybanki cél körül stabilizálódik. Az MNB kiemelt figyelmet fordít az inflációs várakozások gazdaság újraindítását követő alakulására és az esetleges másodkörös hatások semlegesítésére.

Az S&P és a Fitch legutóbbi hitelminősítése is megerősítette, hogy Magyarország relatíve erős gazdasági teljesítménnyel és helyreállítási potenciállal, valamint biztos adósságtörlesztési képességgel rendelkezik. 2020-ban a költségvetés eredményszemléletű hiánya az előzetes pénzügyi számla adatok alapján a GDP 8,0 százaléka körül alakulhatott a koronavírus-járvány miatt, azonban az idei évtől a költségvetési deficit újból csökkenhet. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan az idei évtől ismét csökkenő pályára áll. Az adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak.

A várakozásoknál kedvezőbben alakult folyó fizetési mérleg egyenleg 2020-ban többletet mutatott. A következő években a külső kereslet helyreállásával és az új termelőkapacitások termelésének fokozatos felfutásával a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan tovább javul. A tőkemérleg jelentős többletével együtt a gazdaság nettó finanszírozási képessége jelentősen emelkedik, miközben az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik.

Az MNB 2020-ban a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra. A Monetáris Tanács a koronavírus-járvány miatt kialakuló kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását továbbra is kész célzott módon támogatni.

Az állampapír-vásárlási program sikeresen hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítette a monetáris transzmisszió hatékonyságát. A program kezdete óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1600 milliárd forinttal nőtt. Az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

Az NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram változatlanul kiemelt fontosságú a gazdaság helyreállítási folyamatában. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB ezért március végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez.

A Monetáris Tanács megítélése szerint jelenleg az inflációs kilátások szempontjából a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés további erősödése, valamint a gazdaság újraindulását követő esetleges másodkörös hatások kialakulása jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezzel szemben a járvány elhúzódása a gazdaság mielőbbi helyreállását veszélyezteti, és az alapelőrejelzésnél alacsonyabb inflációs pálya felé mutat.

Az MNB a koronavírus-járvány harmadik hullámában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza. A Tanács kiemelt figyelemmel követi a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság alakulását és a gazdaság újraindítása során esetlegesen jelentkező másodkörös inflációs hatásokat. A felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2021. március 23.