Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.
Korábbi kiemelt közlemények
Tisztelt Látogatónk!

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk átmenetileg szűkített tartalommal érhető el. Kiemelt közleményeinket és elérhetőségeinket jelenleg is zavartalanul olvashatja. Honlapunk hamarosan ismét teljes körű tartalommal működik.

Közlemény a Monetáris Tanács 2021. augusztus 24-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2021. augusztus 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. augusztus 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke Korábbi mérték (százalék) Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat   1,20 +30 1,50
O/N jegybanki betét Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont 0,25 +30 0,55
O/N fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont 2,15 +30 2,45
Egyhetes fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont 2,15 +30 2,45

 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. szeptember 8-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A nyári hónapokban is folytatódott a világgazdaság kilábalása. A helyreállással párhuzamosan emelkedett a globális infláció. Azokban az országokban, ahol hamarabb történt meg a gazdaság újranyitása, az infláció gyorsulása is hamarabb jelent meg. Júliusban a feldolgozóipari és szolgáltató szektort érintő nemzetközi bizalmi indikátorok változatlanul pozitív kilátásokra utaltak. A koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban a helyreállást övező kockázatok újbóli növekedését okozza.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságot a koronavírus delta variánsának terjedése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei és a makrogazdasági adatok alakították. A korábbi tartós emelkedést követően több fontos nyersanyag ára mérséklődött az elmúlt hónapban. Az olaj világpiaci ára összességében csökkent az időszak során.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank fenntartotta a laza monetáris kondíciókat és folytatta eszközvásárlási programjait. Az amerikai döntéshozói nyilatkozatok alapján azonban egyre gyakrabban felmerül a válságkezelő programok kivezetésének lehetősége. Eközben egyes fejlett országok jegybankjai már mérsékelték az eszközvásárlások ütemét. A régióban az elmúlt időszakban több jegybank is jelezte, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt szükség esetén készen áll a monetáris kondíciók szigorítására. A cseh jegybank augusztusban újabb 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, miközben a román jegybank nem változtatott az irányadó rátán.

A magyar gazdaság sikeresen újraindult. 2021 második negyedévében a hazai GDP 17,9 százalékkal bővült éves alapon, míg az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, meghaladva a válság előtti szintjét. A magyar gazdaság helyreállásának üteme érdemben kedvezőbb az Európai Unió átlagánál.

A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoznak. Júniusban az építőipari termelés megközelítette, miközben az ipari termelés már meg is haladta a válság előtti szintjét. A kiskereskedelmi forgalom továbbra is elmarad a járvány kitörése előtti értékétől. A lakossági fogyasztást leginkább meghatározó reálkeresetek tovább nőttek májusban. A munkanélküliségi ráta lényegében nem változott júniusban, nemzetközi összevetésben továbbra is alacsonynak tekinthető.

Az előrejelzési horizonton a historikusan magas beruházási ráta tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a külpiacok helyreállásával 2021-ben már érdemi javulást mutat. A korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésének felfutása a teljes előrejelzési horizonton az export dinamikus bővülését okozza. A lakossági kereslet fokozatosan élénkül. A magyar gazdaság helyreállása európai összevetésben az egyik leggyorsabb.

2021 júliusában az éves összevetésben számított infláció 4,6, míg a maginfláció 3,5 százalék volt. A fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest 0,7 százalékponttal mérséklődött. Az infláció csökkenése döntően bázishatásokhoz köthető. A piaci szolgáltatások árindexe nem emelkedett tovább júliusban, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósult.

A fogyasztóiár-index ősszel bázishatások következtében átmenetileg újra emelkedik, így az áremelkedés üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett alakul. Ezt követően az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

A megnövekedett nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezet irányába mutat. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva összességében felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak.

A 2020-as 8,1 százalék után 2021-től a költségvetés hiánya mérséklődik, amivel párhuzamosan az államadósság-ráta ismét csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton tovább emelkedik a folyó fizetési mérleg többlete és a gazdaság külső finanszírozási képessége. Folytatódik az ország nettó külső adósságának mérséklődése.

Az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a Monetáris Tanács – folytatva a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust – mai ülésén tovább szigorította a monetáris kondíciókat. Az augusztusi döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács a kamatfolyosó esetében szintén 30 bázispontos emelést tart indokoltnak: az O/N betéti kamat 0,55 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamata 2,45 százalékra nő. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.

A Monetáris Tanács a kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan folytatja a hosszú futamidőn ható válságkezelési eszközeinek fokozatos kivezetését. Ennek keretében az MNB 2021 júniusában a keretösszeg kimerülésével bejelentette az NHP Hajrá lezárását, júliusi döntésével pedig megszüntette a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását. Augusztusban a Monetáris Tanács végrehajtotta az állampapír-vásárlási program újabb felülvizsgálatát. Az állampapír-vásárlási program a járvány időszakában, a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben sikeresen hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítette a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

A mai nappal a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. A továbbiakban a Monetáris Tanács már nem jelöl ki a program keretében vásárolt teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati korlátot, ehelyett a heti vásárlások célmennyiségét határozza meg.

Első lépésben a 2021. augusztus 23-i héttől kezdődően heti 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra mérséklődnek az MNB vásárlásai, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. Ezt követően a Monetáris Tanács a negyedévek végén, először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot. Ennek keretében dönt a kivezetés következő lépéséről, és meghatározza a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdi meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB a programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.

A júniusi kamatdöntéskor a Monetáris Tanács jelezte, hogy miközben megindítja a válságkezelési eszközeinek kivezetését, a hosszú távú fenntarthatóságot támogató programok tartósan az eszköztár részei maradnak. A fenntarthatóság támogatása jegyében sikeresen elindult az MNB Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja. A Monetáris Tanács mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.

A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint a magyar gazdaság sikeresen újraindult. A Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés ismeretében végrehajtja a kamatemelési ciklus által elért eredmények átfogó értékelését és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2021. augusztus 24.