Közlemény a Monetáris Tanács 2020. szeptember 22-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2020. szeptember 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. szeptember 23-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2020. október 7-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A makrogazdasági és a pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. A globális GDP jelentősen csökkent 2020 második negyedévében. A korlátozó intézkedések fokozatos visszavonásával júniustól élénkült a világgazdaság, azonban a nyár végétől a legtöbb ország fertőzési görbéje ismét emelkedni kezdett. Szeptemberben globálisan rekordszintre nőtt a napi megbetegedések száma, ami a korlátozások újbóli bevezetését tette szükségessé. A koronavírus-járvány időbeli lefutása és a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

A globális pénzpiaci hangulat vegyesen alakult az elmúlt hónap során: a dollár árfolyama összességében gyengült, miközben a fejlett országok hosszú hozamai mérséklődtek. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank egyaránt folytatta likviditásnyújtó és eszközvásárlási programjait. A Fed augusztusban bejelentette, hogy a továbbiakban egy adott időszak átlagában kívánja elérni a 2 százalékos inflációs célt, miközben aszimmetrikusan reagál a munkaerőpiac kilengéseire. Szeptemberben a döntéshozók ezzel összhangban a következő három évben az irányadó ráta jelenlegi alacsony szintjének fennmaradására számítanak. A régiós jegybankok nullaközeli szinten tartották az irányadó rátákat, a lengyel és a román jegybank folytatta állampapír-vásárlási programját. A laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak.

A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. A járvány első hullámával szemben Magyarország sikeres egészségügyi védekezést hajtott végre. A szigorú járványügyi korlátozások gazdasági hatásai döntően a második negyedévet érintették. Az első negyedév 2,2 százalékos növekedését követően 2020 második negyedévében 13,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. Összességében az első félévben a magyar gazdaság a régió többi országához hasonló visszaesést mutatott. A gazdasági teljesítmény visszaesése és a beruházások elhalasztása az ágazatok széles körében megjelent. A vállalatok a munkahelyek nagy részének megtartása mellett elsősorban a munkaidő csökkentésével és a részmunkaidősök számának emelésével alkalmazkodtak a megváltozó körülményekhez.

Nyár végén Európa legtöbb országához hasonlóan Magyarországon is újból növekedésnek indult a megbetegedések száma. A járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik. Összességében 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

A nyári hónapokban az infláció emelkedését okozta, hogy egyes részpiacokon koncentráltan megugró kereslet jelent meg, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat csak lassan állt helyre. 2020 augusztusában az infláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,2 százalékra nőtt.

Az infláció szeptemberben még az aktuális szint közelében alakulhat, majd az év végéig az üzemanyagárak csökkenése és bázishatás következtében fokozatosan mérséklődik. A következő negyedévekben az alapfolyamatok alakulását a gazdaság újraindulásához köthető keresleti-kínálati súrlódások és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is hatással bír, amit a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kísér.

A költségvetési hiány a GDP 7–7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Az államadósság-ráta 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,6 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. A jegybank ennek biztosítása érdekében kezdte meg 2020 szeptemberében a devizalikviditást nyújtó swapeszközének újbóli alkalmazását. A swapeszköz finanszírozásához az MNB az eurolikviditást nyújtó nemzetközi repo-keretszerződéseit is felhasználhatja. A 2020. szeptember 18-án megtartott első tenderen a bankok részéről 575 millió euro értékben érkezett ajánlat, amelyeket az MNB mind elfogadott. A tender biztosította, hogy a rövid oldali swappiaci hozamok összhangban alakuljanak az MNB alapkamatának szintjével.

Az MNB 2020 augusztusától a monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében 40 milliárd forintra növelte meg a heti állampapír-vásárlások mennyiségét. A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett a szükséges mértékben fogja használni. A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben hajt végre állampapír-vásárlásokat.

A nagy igénybevételre való tekintettel a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 2020. szeptember 23-ával 750 milliárd forintra emeli. A megemelt keretösszeg elősegítheti, hogy tovább folytatódjon a hazai vállalatikötvény-piac felzárkózása az európai és a régiós országok átlagához. Az NHP Hajrá keretében már tízezer hitel- vagy lízingszerződést kötött nyolcezer hazai vállalkozás, közel 600 milliárd forint összegben. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. A Tanács a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett és kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát. Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács
Budapest, 2020. szeptember 22.