Közlemény a Monetáris Tanács 2020. augusztus 25-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2020. augusztus 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. augusztus 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz	Kamatláb mértéke	Korábbi mérték (százalék)	Változás (bázispont)	Új mérték (százalék)
Jegybanki alapkamat		0,60	nem változott	0,60
O/N jegybanki betét	Jegybanki alapkamat – 0,65 százalékpont	-0,05	nem változott	-0,05
O/N fedezett hitel	Jegybanki alapkamat + 1,25 százalékpont	1,85	nem változott	1,85
Egyhetes fedezett hitel	Jegybanki alapkamat + 1,25 százalékpont	1,85	nem változott	1,85

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2020. szeptember 9-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása. A makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják.

A koronavírus-járvány a világgazdaságot legyengült állapotban érte. A fejlett országok többségének reálgazdasági teljesítménye jelentősen csökkent a második negyedévben. Júniustól új szakaszba, a fokozatos helyreállás fázisába lépett a gazdasági élet, ugyanakkor számos ország fertőzési görbéje újra emelkedésnek indult. A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg.

Az elmúlt hónap során a globális pénzpiaci hangulat változékonyan alakult: a dollár árfolyama gyengült, miközben a fejlett országok hosszú hozamai többnyire emelkedtek. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank az elmúlt időszakban folytatta likviditásnyújtó és eszközvásárlási programjait. Régiónkban a román jegybank csökkentette, miközben a cseh és a lengyel jegybank döntéshozói nulla közeli szinten tartották az irányadó rátákat.

A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és belső sérülékenységét. Magyarország sikeres egészségügyi védekezést hajtott végre a koronavírus-járvány első hullámával szemben. A gazdaság leállása miatt a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, így 2020 második negyedévében a hazai GDP 13,6 százalékkal csökkent éves összevetésben. A vártnál gyengébb GDP adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, amelyre a szeptemberi Inflációs jelentésben kerül sor. A sikeres egészségügyi védekezés változatlanul a gazdasági növekedés helyreállításának alapja.

A makrogazdasági adatokat az idei évben jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedéves adatokban érvényesültek leginkább. Az áprilisi mélypontot követően májusban elkezdődött a gazdasági kilábalás. A gazdasági aktivitás érdemi javulása főként a júniusi adatokban tükröződött. A gazdaság második félévi „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet.

2020 júliusában az infláció 3,8, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalék volt. A beérkezett adatok meghaladták a várakozásokat. Az árak gyorsabb emelkedéséhez a gazdaság újraindulásának fázisában jelentősen hozzájárult az aggregált kereslet és kínálat szerkezetének eltolódása. Egyes részpiacokon a koncentráltan megugró kereslet, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat lassú helyreállása volt megfigyelhető. Az indirekt adók változásának hatása további 0,4 százalékponttal járult hozzá az infláció növekedéséhez. Az üzemanyag- és élelmiszerárak alakulása emelte az infláció változékonyságát, miközben a statisztikai jellegű tényezők a szokásosnál nagyobb mérési bizonytalanságot okoznak.

A fogyasztóiár-index a következő hónapokban jelenlegi szintje közelében alakul, majd a gazdasági élet normál működésének helyreállásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. Az előrejelzési horizonton egyre erősebben megjelennek a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai. A járvány miatt romló gazdasági konjunktúra több csatornán keresztül mérsékli az adószűrt maginflációt. A visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállásával kialakuló tartós inflációs hatásokat.

A gazdasági védekezés emelkedő költségeinek és az adóalapok mérséklődésének hatására a költségvetés első féléves hiánya a féléves GDP 5,9 százaléka volt. A visszaeső GDP és a magasabb finanszírozási igény miatt az államadósság-ráta a GDP 71,9 százalékára emelkedett. Az érdemi növekedést követően a gazdasági növekedés helyreállásával párhuzamosan a ráta 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.

A forint a kedvezőbb pénzpiaci hangulatban az időszak nagy részében a régiós devizákkal együtt erősödött az euróval szemben. A júliusi kamatdöntést követően a hosszú hozamok és a hozamfelárak is csökkentek, azonban az elmúlt hetekben a nemzetközi hozamkörnyezet emelkedésének hatása a hazai hozamok alakulásában is megjelent.

A Monetáris Tanács tavaszi hónapokban meghozott döntései elősegítették a hazai pénzpiaci folyamatok stabilizálódását, miközben a gazdaság minden szereplője számára kedvező feltételekkel elérhető likviditás támogatja a gazdasági növekedés helyreállítását. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) és a Növekedési Hitelprogram Hajrá! (NHP Hajrá!) biztosítják a hazai vállalati szektor fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jutását, illetve a hitelpiac és a beruházások élénkülését. Az MNB július elején kibővítette az NHP Hajrá! konstrukció keretében felvett források felhasználási lehetőségeit annak érdekében, hogy a program még nagyobb mértékben támogassa a kkv-k kedvező forráshoz jutását és ezzel a gazdaság élénkítését.

Az MNB a 2020 áprilisában elindított állampapír-vásárlási programmal sikeresen stabilizálta az állampapírpiaci folyamatokat és csökkentette a hozamokat. Az MNB átmeneti szünet után 2020 júliusától újra célzott állampapír-vásárlásokat hajtott végre a 15 év feletti szegmensben annak érdekében, hogy az alapkamat-csökkentés a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön.

A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási programot a szükséges mértékben és a szükséges ideig kívánja használni. A járványhelyzet elmúlt hetekben látott globális romlása növeli a külső kockázatokat, miközben a gazdasági védekezés kiadásai magasabb állami finanszírozási igényt eredményeznek. A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a Monetáris Tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését. A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,6 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.

A Monetáris Tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2020. augusztus 25.