Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.
Korábbi kiemelt közlemények
Tisztelt Látogatónk!

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk átmenetileg szűkített tartalommal érhető el. Kiemelt közleményeinket és elérhetőségeinket jelenleg is zavartalanul olvashatja. Honlapunk hamarosan ismét teljes körű tartalommal működik.

Közlemény a Monetáris Tanács 2019. november 19-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2019. november 19-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. november 20-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz Kamatláb mértéke Korábbi mérték (százalék) Változás (bázispont) Új mérték (százalék)
Jegybanki alapkamat   0,90 nem változott 0,90
O/N jegybanki betét Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont -0,05 nem változott -0,05
O/N fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont 0,90 nem változott 0,90
Egyhetes fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont 0,90 nem változott 0,90

 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. december 4-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

2019 októberében az infláció 2,9, a maginfláció 4,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalékon alakult. Az infláció és a maginfláció emelkedését a feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulása magyarázta.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik. A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban a jelenlegi szint közelében alakul, majd a külső dezinflációs hatások miatt a jövő év elejétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

2019 harmadik negyedévében a hazai gazdaság 5,0 százalékkal bővült az előzetes adatközlés alapján, amihez a piaci szolgáltató ágazatok, az ipar és az építőipar járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. A külkereskedelmi többlet az elmúlt negyedévben az élénk exportnövekedés mellett jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi értéket.

A gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul. A romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását. A gazdasági növekedés fokozatos lassulásával összhangban a bérdinamika mérséklődik, amivel párhuzamosan a fogyasztás növekedési üteme is lassul. A hazai export a globális és az európai keresleti kilátások romlása miatt visszafogottabban emelkedhet. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal növekszik. A magyar gazdaság eurozónáéhoz történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére a következő években is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett folytatódik.

A monetáris politika mellett több kormányzati lépés együttesen erősíti hazánk makrogazdasági egyensúlyát és csökkenti a külső sérülékenységet. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) több csatornán keresztül erősíti a pénzügyi stabilitást és támogatja a fenntartható gazdasági növekedést. A MÁP+ jegyzések mértéke továbbra is számottevő, amelynek több mint fele az állam számára új forrásként jelentkezett. Az értékesítések jelentős része a fővárosban valósult meg, miközben vidéken a vásárlások szintje alacsonyabb. Az elfogadott jövő évi költségvetési törvény alapján a költségvetés GDP-arányos hiánya – jelentős tartalékok fenntartása mellett – az idei évi 1,7-1,8 százalékról 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban, és a Konvergencia Program szerint 2021-ben is anticiklikus hatású marad. A májusban bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét.

A globális növekedési kilátások romlása és a visszafogott inflációs folyamatok következtében a külső monetáris politikai környezet az elmúlt hónapokban újra lazábbá vált. A Federal Reserve idén három alkalommal csökkentette irányadó rátáját. Az Európai Központi Bank szeptemberi döntésével összhangban novemberben megkezdte az eszközvásárlásokat. Októberben a japán jegybank előretekintő kommunikációjában megjelent a kamatcsökkentés lehetősége. A globálisan meghatározó jegybankok iránymutatásai és a piaci árazások alapján a laza monetáris politikai környezet tartósan fennmarad és további mérsékelt lazító lépések várhatóak.

Az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok döntései, valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták. Az olajárak nőttek az elmúlt hónapban.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), amelynek keretében az MNB szeptemberben megkezdte a vállalati kötvényvásárlásokat. A nagy érdeklődés következtében a program keretösszegének háromnegyede év végéig, míg a fennmaradó rész jövő év elején felhasználásra kerülhet. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program szervesen kiegészíti a hitelezés egészségesebb szerkezete érdekében 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében a részt vevő hitelintézetek október végéig több mint 310 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a Tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon.

A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. A Tanács ezen tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2019. november 19.