Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.
Korábbi kiemelt közlemények
Tisztelt Látogatónk!

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk átmenetileg szűkített tartalommal érhető el. Kiemelt közleményeinket és elérhetőségeinket jelenleg is zavartalanul olvashatja. Honlapunk hamarosan ismét teljes körű tartalommal működik.

Közlemény a Monetáris Tanács 2019. február 26-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2019. február 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. február 27-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat

 

0,90

nem változott

0,90

O/N jegybanki betét

Jegybanki alapkamat – 1,05 százalékpont

-0,15

nem változott

-0,15

O/N fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont

0,90

nem változott

0,90

Egyhetes fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont

0,90

nem változott

0,90

 

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. március 13-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az infláció változékonysága az elmúlt negyedévekben számottevően növekedett, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs folyamatok erősödésére utal. A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul. A gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedése szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.

2019 januárjában a fogyasztóiár-index változatlanul 2,7 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index esetében az üzemanyagok árának csökkenése ellensúlyozta a maginfláció növekedését. A maginfláció 3,2 százalékra, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,0 százalékra emelkedett. A maginflációt a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelés mellett főként a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája növelte.

Rövid távon az infláció nagyobb mértékű változékonysága fennmarad. A fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. A Monetáris Tanács a monetáris politika horizontján az inflációs cél fenntartható elérésének megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós inflációs tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan az adószűrt maginfláció a következő hónapokban 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs folyamatok értékelése szempontjából az elkövetkező időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak.

2018 negyedik negyedévében az előzetes adatközlés alapján a hazai GDP dinamikusan, 5,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, így összességében 4,8 százalékkal növekedett a gazdaság 2018-ban. A tavalyi évi erőteljes gazdasági növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult a vállalati és háztartási hitelezés dinamikus bővülése. A lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése folytatódott. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontjára csökkent 2018 negyedik negyedévében. Az áruforgalmi egyenleg mérséklődése lassult, miközben a szolgáltatásegyenleg tovább javult a negyedik negyedévben. A folyó fizetési mérleg éves egyenlege továbbra is érdemi többletet mutat. A vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek aránya változatlanul alacsony.

A gazdasági növekedés az ágazatok széles körében folytatódik. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul. Az átmeneti tényezők kifutásával, valamint a szolgáltatásegyenleg dinamikus növekedésének köszönhetően a folyó fizetési mérleg egyenlege hosszabb távon is pozitív tartományban marad. A magyar gazdaság fundamentumai erősek és folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A kedvező gazdasági folyamatokat igazolta vissza, hogy az S&P és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők Magyarország adósságbesorolását egyaránt a „BBB-” fokozatról „BBB” szintre javították. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot a korábbiaknál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, valamint a növekedési kilátásokat, a Brexit megállapodást, illetve a globálisan meghatározó jegybankok lépéseit övező bizonytalanságok befolyásolták. A romló globális, különösen az euroövezeti konjunkturális kilátások miatt a globálisan meghatározó jegybankok megközelítése óvatosabbá vált. A kamatemeléseikre vonatkozó piaci várakozások alapján a laza monetáris kondíciók a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn. Az előző kamatdöntés óta az olajárak emelkedtek. A nemzetközi környezet továbbra is óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezen folyamatokat a Monetáris Tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli.

A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós folyamatokat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Ezen tényezők közül az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs folyamatok alakulása határozza meg.

A Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor. A Monetáris Tanács által elfogadott eszköztár-stratégiának megfelelően a monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki. Emellett a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében 2019 januárjában – 1000 milliárd forintos keretösszeggel – elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, amelynek keretében kibocsátásra kerülő likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.

A Monetáris Tanács változatlanul tartotta a monetáris kondíciókat, ennek megfelelően az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. Emellett a Tanács decemberben a 2019 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A Monetáris Tanács legközelebb 2019 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel. Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2019. február 26.